Egyszer csak megérkezik. Nem akkor, amikor Te akarod, hanem akkor, amikor megértél rá. Nem előbb, nem később, hanem pontosan abban a pillanatban, amikor befogadóvá váltál arra, hogy felismerd és megéld. Érezni fogod. Olyan, mint amikor egy hosszú nap után megérkezel az otthonodba. Oda, ahol melegség járja át minden egyes porcikád, s ahol eltűnik mindaz, ami eddig ott motoszkált a fejedben. Teljesen ellazulsz és abban a csodálatos élményben van részed, amikor a szeretet lángra lobban és beragyogja egész lényed. Ekkor fog értelmet nyerni minden nehézség, ami eljuttatott téged eddig a pillanatig. Köszönd meg és légy hálás érte, hisz minden csak azért történik, hogy önmagad minél többször és minél mélyebben meg tudd élni.

Egy hosszú fárasztó nap után, amikor úgy érzed, hogy az összes energiád elveszett, történik valami, ami újra élettel tölti meg megfáradt testedet. Meglátod Őt. Belépsz az ajtón, ahol a gyertyák halvány fénye világítja meg teste körvonalát, s ahogy egyre közelebb érsz hozzá, megérzed szeretetének erős sugarát. Gyengéden átkarol, megcsókol és a füledbe súgja a legszebb varázsszót. Hirtelen minden teher, amit eddig a válladon cipeltél eltűnik, s olyan könnyűnek érzed magad, hogy ami eddig oly távolinak tűnt, sokkal közelebb került. Mert Ő itt van melletted. S ez nem pótolható senkivel és semmivel sem. Mosolyba borítja és ragyogtatja az arcodat. Bátorít és hitet ad, hogy igenis van értelme még több energiát belefektetni. Magadba, egymásba, társként, barátként, a szerelmedként, ketten, együtt azon a különleges úton, amit az élet kijelölt a számotokra.