Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.
Volt, hogy elengedték a kezem, és hogy magányos voltam,
És a szívem összetörték, de fel kellett fogjam,
Ilyen az élet, nem választhatok újat.
És ha újra kezdhetném, én nem feledem a múltat,
Hogy felálltam a földről, és eljutottam idáig,
Felépítettem valamit, amit építek mindmáig!
Ha mindig azt nézed, miért ne légy együtt valakivel, nem is jön össze. De egy adott pillanatban lehet, hogy hagyni kéne, és megélni a szív dolgait.
Az élet nem egy mese,
nem egy romantikus költemény!
Van, akinek szép és van,
akinek kőkemény!
Nem vagyok normális, nem akarok hibátlan lenni, nem akarok mindenkinek, pláne bárkinek megfelelni.
Uralod, ha elengeded.
Eléred, ha nem kergeted.
Tiéd, ha már nem akarod.
Megtalál, ha nem kutatod!.
Igen.. Bolond vagyok.. Kinevethetsz..
De tudnod kell, hogy ÉN azért vagyok ilyen, mert élvezem! : D
Az élet arról szól, hogy bízz az érzéseidben. Kockáztass! Merj önmagad lenni! Tanulj a múltból. Becsüld meg az emlékeket. És vedd észre; az élet mindig megy tovább.
Eddig sohasem éreztem, amit most érzek. Eddig sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek. Most félek! Most akarom, hogy kelljek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése