,, Köszönöm a pofonokat amiket sohasem vártam. Mert ettől álltam talpra s elmondhatom bátran, hogy szép mosollyal felelek, ha újra próbálnak bántani. Már nem fogok sírni.. nem tudnak olyan könnyen ártani. Köszönöm azoknak, akik elhagytak.. pedig szerettem őket. Így tanultam meg, milyen sokat jelent az őszinte szeretet! Kik cserben hagytak.. mikor elvesztem s nem láttam a kiutat, de így jöttem rá kik is azok akiket hívhatok barátoknak. Köszönöm azoknak.. akik ezernyi darabra törték össze a szívem. Már tudom, hogy nem minden igaz, ki az aki csak játszik velem. Ki az aki miatt soha nem szabad sírnom, erősnek kell lennem. Hiszen aki igazán szeret nem hagy el, szorítja a két kezem. Köszönöm a sorsnak, hogy annyiszor padlóra küldött. Mert mikor sikerült felállnom, felfedeztem rengeteg örömöt. Akár egy ölelésben egy mosolyban egy rég nem hallott dalban, de láttam, hogy a boldogság igenis mindenfelé ott van. Erős lettem! Hiszen megtanított már rég engem arra az élet, hogy gyáva aki szenved! Keresni kell az igazi szépet ..."